Az Ezüstkárász Horgász Egyesület Fegyelmi Szabályzata

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

 1.      A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrendek, az alapszabályok, az egyesület által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló marasztalással az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

FEGYELMI VÉTSÉGEK

2.      Fegyelmi vétséget követ el az a horgászegyesületi tag:

a.) akit bármilyen szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek;

b.) aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős elmarasztaló határozatot hoztak;

c.) akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;

d.) aki a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, az üzemtervek, a horgászrendek az egyesületi alapszabály határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy a horgászszervek alapszabályszerű működését veszélyezteti;

e.) aki mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve hanyagolja;

f.) aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szervek idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít;

g.) aki vendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétő magatartását a horgásztanyán vagy horgászat közben nem a tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni.

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

3. (1) Fegyelmi büntetések:

a.) figyelmeztetés;

b.) írásbeli megrovás;

c.) a fegyelmi határozatban megjelölt, vagy valamennyi horgászkezelésben levő vízterületről, vagy az egyesület területéről meghatározott időre szóló kitiltás;

d.) tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;

e.) egyesületből meghatározott időre szóló kizárás;

f.) horgászattól meghatározott időre történő eltiltás;

g.) az Ezüstkárász Horgászegyesületből történő kizárás

(2) Indokolt esetekben a 3. (1). bekezdés e.) és f.) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést együtt is ki lehet szabni;

(3) Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. e.) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. (1). bekezdés a.) és b.) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszavonását;

(4) A 3. (1). bekezdés c.) és d.) pontja szerinti fegyelmi büntetések leghosszabb időtartama két év;

(5)  A 3. (1). bekezdés e.) és f.) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt év;

(6)  A 3. (1). bekezdésének c.), d.) és f.) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása - rendkívüli méltánylást érdemlő esetben - legfeljebb háromévi próbaidőre felfüggeszthető.

Nem kerülhet sor  azonban felfüggesztésre, ha a 3. (1). bekezdésének f.) pontja alapján az

horgászattól való eltiltás időtartama a két évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen

telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi büntetés alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is. Amennyiben a végrehajtandó fegyelmi büntetések összege a két évet meghaladja, kizárást von maga után.

4.      A 3. (1). bekezdés f.) pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott horgászjegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor - a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralevő részére - minden esetben vissza kell vonni.

5.      Akivel szemben a 3. (1). bekezdésének f.) pontja alapján két évet meghaladó időtartamú fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha előzetesen ismét vizsgát tesz horgászati ismeretekből. Az ilyen tag felvételére a vezetőség előterjesztése és javaslata alapján a küldöttközgyűlés jogosult.

HATÁSKÖRÖK

6.      A fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása az egyesületi fegyelmi szervek hatáskörébe tartozik. A fegyelmi eljárásra az az egyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésének évében a horgászjegyet kiváltotta.

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

 7.      (1) Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és csak írásban rendelhető el. Az értesítésben ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget

(2) Elrendelésre jogosultak:

Az egyesületi fegyelmi ügyekben az illetékes egyesület küldöttközgyűlése, elnöke.

(3) Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul gondoskodni köteles. Ha a horgászegyesület tagja a 2. a.), b.), c.) vagy d.) bekezdésében foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező.

Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv vagy személy a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetve a horgászatra vonatkozó jogát.

(4) Ha az egyesület elnöke a tudomására jutott adatokból, vagy a kivizsgálás eredményéből megállapítható tényállás alapján - megítélése szerint - csupán csekélyebb súlyú fegyelmi vétséget lát fennforogni, a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével saját hatáskörében alkalmazhatja a 3. (1). bekezdés a.) vagy b.) pontja szerinti fegyelmi büntetést.

(5) Ha az elkövető az elnöknek a 8. (4). bekezdés szerinti intézkedése ellen annak közlésekor, vagy legalább a közléstől számított nyolc napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.

(6) A (4). bekezdésben szabályozott eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 13. (3). bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

ELÉVÜLÉS

8.      Ha fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető- vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

 A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

9.      (1) A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalását a szerv tagjainak több mint a fele, legalább azonban három személy jelen van.

(2) Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, avagy sértettnek egyenes-ágbeli rokona, házas- vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá- vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható.

(3) A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgálat határozat meghozatalában, illetőleg - vizsgálóbiztosként - az azt megelőző eljárásban részt vett.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

10.  1) A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

2) Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy - szükség esetén - annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

3) Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell

a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékai, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja, védekezését írásban is előterjesztheti.

4) Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.

5) Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halőr, vagy a horgászegyesület ellenőrzési jogkörrel ellátott személye stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban - a bizonyítási eljárás mellőzése esetén - csak a 3. (1). bekezdés a.) vagy b.) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.

6) A fegyelmi eljárás költségét minden esetben az eljárás alá vont személynek kell befizetnie az eljárást megelőzően, a befizetést igazoló csekkszelvényt köteles a fegyelmi bizottságnak bemutatni. A fegyelmi eljárás költségét minden évben a vezetőség állapítja meg. Amennyiben a fegyelmi bizottság felmentő határozatot hoz, az eljárás költségét az egyesület visszafizeti az eljárás alá vont tag részére.

7) Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, az egyesület tagjai a felmerülő költségek megtérítése mellett - megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap.

8) A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

9) A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy egyébként zavarja, a teremből - figyelmeztetés után - kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az elfogultságot. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után - a kifogásolt tag  az eljárás alá vont személy távollétében - a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

10) Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

11.  (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, egyesületi nyilvántartási számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.

(2) A jegyzőkönyvet a szerv tagjai és - amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv valamelyik tagja vezeti - a jegyzőkönyvvezető írja alá.

12.  (1) A szerv zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

(2) Ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy

a.) a terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;

b.) a terhére rótt cselekményt nem követte el; illetőleg

c.) a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;

d.) a terhére rótt fegyelmi vétség elévült - az eljárást megszünteti.

(2) A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.

A határozat második - rendelkező - részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.

A határozat harmadik - indoklási - része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok megjelölését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

13.   (1) Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban ismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást elrendelő szervnek vagy személynek igazolható módon.

(2) Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak (eljárás alá vont tag, fegyelmi eljárást elrendelő,) az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak, a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősségi záradékkal látja el.

(3) Ha a 3. (1) bekezdésének c.) pontja alapján a horgászt nem az egyesület, hanem más horgászszerv kezelésében lévő vízterülettől tiltják el, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni a vízterület kezelőjének is.

14.  (1) A 3. (1). c)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

(2) A hónapokban illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatja. Ha tehát pl. az eljárás során a 8. § (3) bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek a horgászathoz való jogát és horgászjegyét átmenetileg bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogarős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől (tehát pl. a horgászattól való eltiltást a horgászigazolványba bejegyzik, és a horgászjegyét bevonják. )

(3) A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét az évi rendes küldöttközgyűlésen ki kell hirdetni

(4) Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesületi elnökség, vezetőség, választmány által lefolytatandó első- és másodfokú eljárásban is.

FELLEBBEZÉS

15.  (1) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, melyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.

(2) Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.

(3) A fellebbezést az elnök - az ügy irataival együtt - a fellebbezési határidő lejártától számított 8 napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.

(4) Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészben megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokúm szervet új eljárásra és új határozatra utasíthatja.

(5) A fellebbviteli szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

(6) Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. Másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. A másodfokú határozatra a 13. pontban foglaltak értelemszerűen irányadóak. Másodfokú határozat a bíróság előtt megtámadható.

ÚJRAFELVÉTEL

16.  A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, melynek az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas. Az újrafelvétel elrendelése vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület elnökségének, vezetőségének, vagy választmányának a hatáskörébe tartozik. Az újrafelvételt elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános szabályai az irányadóak.

FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK

MELLŐZÉSE

17.  A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését az egyesület vezetőségétől, elnökségétől, választmányától abban az esetben kérheti, ha a határozat a 3. e.), f.) pontjában foglalt egy évnél hosszabb fegyelmi büntetést tartalmaz, de a két évet nem haladja meg. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartalma alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyul

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

18.  Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt - súlyos elbírálás aláeső esetek kivételével - a 8. (4) bekezdése szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag beidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy gyámot is a megjelenésre, valamint általános magatartásáról ki kell kérdezni a szülőt vagy gyámot.

AZ EGYES FEGYELMI VÉTSÉGEK ESETÉN KISZABHATÓ BÜNTETÉSEK

19.  Az Ezüstkárász Horgász Egyesület küldöttközgyűlése ahhoz, hogy a fegyelemsértő cselekmények száma csökkenjen, a fegyelmi büntetések mértékének szigorítását, körének bővítését határozta el. Az enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembe vételével az alábbi mértékű fegyelmi büntetéseket határozta meg az egyes konkrét fegyelmi vétségek esetén:

1. Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogási tevékenység, az esetleges zsákmány mennyiségére való tekintet nélkül (varsázás, fenékzsinórozás, dobó-vagy emelőháló használata (az 1 x 1 m-es csalihalfogó háló kivételével) speciális gereblyéző felszerelés használata, stb.): 5 évi eltiltás.

2. Az ellenőrzésre jogosult személy (halőr, rendőr, mezőőr, a horgászegyesület által felhatalmazott ellenőrzésre jogosult személy) tettleges bántalmazása: 5 évi eltiltás.

3. A horgászat során a horgászattal összefüggő okból más horgász, illetve egyesületi vezető tettleges bántalmazása: 5 évi eltiltás.

Megjegyzés: nem vonható felelősségre, aki jogos védelmi helyzetben cselekszik, tehát pl. az ellene vagy más horgász, illetőleg ellenőrzésre jogosult személy ellen irányuló támadás elhárítása érdekében alkalmaz - indokolt méretéket meg nem haladó - erőszakot.

4. Az egyesület tisztségviselője, ellenőrzésre jogosult személy rágalmazása sértegetése, szidalmazása: 1-3 év eltiltás.

5. Az ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító igazolványok felmutatásának, a zsákmány, vagy a horgász felszerelés megmutatásának megtagadása, feltéve, hogy más szabálytalanság nem történt: 1-3 évi eltiltás

Megjegyzés: ha bizonyítást nyer, hogy az ismertetett jogellenes magatartásra azért került sor, mert a horgász nem rendelkezett érvényes területi engedéllyel, illetőleg horgászzsákmányában méreten aluli hal is volt, vagy a zsákmány meghaladta a darab-, vagy súlykorlátozást, a fegyelmi büntetést alapvetően az utóbb említett - súlyosabb megítélés alá eső - cselekmények alapján kell megállapítani és a büntetés mértékét meg kell növelni az ellenőrzés akadályoztatása miatt.

6. Tilalmi időben folytatott horgászat, zsákmány nélkül: 6 hónap - 1 évi eltiltás

7. Tilalmi időben tilalommal védett halfaj zsákmányul ejtése és megtartása: 1 - 2 évi eltiltás

Egynél több darab hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként 1 évvel növekszik.

8. Egy darab méreten aluli hal megtartása: 1 -2-évi eltiltás

Egynél több hal megtartása esetén a büntetés mértéke halankét 1 évvel növekszik.

9. Tilalmi időben egy darab méreten aluli hal megtartása (két szabály egyidejű megsértése): 2 évi eltiltás.

10. A kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozásnak egy darab hallal való túllépése: 6 hónap- 1 évi eltiltás.

Megjegyzés: ide tartozik mind a fajlagos, mind a globális darabkorlátozás túllépése. Egynél több hal esetén a büntetés mértéke halanként egy évvel növekszik.

11. A darabszám korlátozás egy hallal való túllépése oly módon, hogy a halak között méreten aluli is van (két szabály egyidejű megsértése): 1 -2 évi eltiltás.

Megjegyzés: egynél több hal esetén büntetés mértéke halanként egy évvel növekszik.

12. A méretkorlátozás alá nem eső halfajokra vonatkozó súlykorlátozásnak egy-két kg. közötti mennyiséggel történő túllépése: 6 hónap eltiltás.

13. A fogási eredménynapló adatainak szándékos meghamisítása, indokolatlan áthúzás, satírozás, kaparás, stb. valamint nem a valóságnak megfelelő adatok bejegyzése: 1 év eltiltás.

14. Állami jegy vagy területi engedély nélküli horgászat esetén az egyesület feljelentést tesz a halászati felügyeleten.

Megjegyzés: nem tartozik ide az az eset, ha valaki az ellenőrzés időpontjában bizonyíthatóan rendelkezett állami jeggyel, területi engedéllyel (tehát nem utólag szerezte be.), de azt otthon felejtette. Ilyenkor első esetben figyelmeztetés, egy éven belüli ismétlődés esetén: 6 hónap eltiltás.

15. Tiltott helyen történő horgászat: 3 - 6 hónap eltiltás.

16. Az éjszakai horgászat rendjének megszegése, vagy másik horgász zavarása 6 hónap- 1 év eltiltás.

17. Szabályos horgászeszközzel de szabálytalan módon történő horgászat a gereblyézés kivételével (behordás, etetőhajó használata, a bevetett készség őrizetlenül hagyása stb.) 3 - 6 hónap eltiltás.

18. Szabályos horgászeszközzel való gereblyézés: 2 évi eltiltás.

19. A használható horgászfelszerelések (botok) számára vonatkozó korlátozásoknak egy bottal történő túllépése: 1 évi eltiltás.

Megjegyzés: a büntetés minden további bot után egy évvel növekszik.

20. Az egy horgászfelszerelésen alkalmazható horgok számának egy horoggal való túllépése: írásbeli megrovás-3 hónap eltiltás.

Megjegyzés: büntetés minden további horog után három hónappal növekszik.

21. A zsákmány és a fogás idejének (óra, perc) haladéktalan bejegyzésének elmulasztása a fogási eredménynaplóba: 6 hónaptól 1 évig terjedő eltiltás.

22. A partvédőmű, vagy más műtárgy (ide tartozik az I-es és II-es tó közötti út is) megrongálása környezetvédelmi szabályok megszegése: 1 évi eltiltás.

23. Nagyobb kárt vagy veszélyt okozó szándékos rongálás illetőleg a környezetvédelmi szabályok súlyosabb megszegése (pl.: gépjármű fáradt olajának, akkumulátorának vízbe eresztése illetve dobása): 3 évi eltiltás.

A felsorolás csak a gyakrabban előforduló súlyosabb szabálysértéseket tartalmazza. Nem szerepelnek benne az enyhébb megítélés alá eső fegyelmi vétségek (pl.: a méreten aluli hal dobva történő visszaengedése a vízbe) Ezen esetekben az egyesület elnöke dönt.

Az Ezüstkárász Horgász Egyesület küldöttközgyűlése által elfogadva.

Miskolc, 2011. október 20-án  

                                                                                                                                                                                Dobos János  

                                                                  elnök 

Oldal: Fegyelmi szabályzat
EZÜST KÁRÁSZ HORGÁSZ EGYESÜLET 3530 Miskolc Mikszáth Kálmán u. 2 - © 2008 - 2024 - ezustkaraszhe.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat